III. Országos Nyugdíjas Parlament

 
 
 

III. Országos Nyugdíjas Parlament ülése, Budapesten

2019. február 8.

 

A településeken élő idősekkel foglalkozó helyi szervezetek által, megyei nyugdíjas parlamenteken megválasztott 373 küldött és számos hazai és külföldi közszereplő részvételével, 2019. február 8-án, Budapesten, megtartotta harmadik ülését, az Országos Nyugdíjas Parlament.

A megyei nyugdíjas parlamenteken felvetett sokrétű javaslatok és vélemények alapján összeállított problématérkép** megvitatása szerepelt az összejövetel napirendjén. A küldöttek úgy határoztak, hogy a jelen társadalmi és gazdasági körülmények figyelembevételével meghatározzák a feszítő gondok prioritásait.

A megyei küldöttcsoport 2019. január 10-én tartott ülésén, az Országos Parlamentre 30 főt delegált. A megyei állásfoglalást, Lukács András képviselte.

Hozzászólásában kifejtette, hogy a megyében élő nyugdíjasok élethelyzetének javítása érdekében kiemelten fontosnak tartjuk: a nyugdíjminimum jelentős emelését, a nyugdíj-plafon újbóli bevezetését, a rugalmas nyugdíjba vonulást, - ezen belül kiemelten az előrehozott öregségi nyugdíj - lehetőségének a visszaállítását, valamint az éves nyugdíjemelés vegyes indexálással történő kiszámítását. Követelte azt is, hogy az állam garantálja annak elismerését, hogy a méltó öregkor alapja, az önfenntartásra elegendő nyugdíj, és a jól működő, lakóhelyen elérhető egészségügyi és szociális alapellátás legyen. Az állam nevében a kormány vállaljon kötelezettséget az idősek legitim szervezeteinek képviselőivel tartott folyamatos párbeszéd fenntartására, érdemi hatáskörrel rendelkező egyeztető fórum működtetésére.

Karácsony Mihály a nyugdíjas parlament elnöke hozzászólásában azt emelte ki, hogy a nyugdíjak jövőbeni kifizetésére az ország növekvő termelékenysége nyújthat fedezetet. Hangsúlyozta, hogy aki nyugdíjba vonul, nem válik automatikusan passzív fogyasztóvá. „Ő ugyanúgy fizeti a jövedéki adót, fizeti a helyi adót, tehát a nyugdíjas az bevételt is generál. Nem beszélve arról, hogy az utóbbi időben általában, de az időseknél különösen a fizetetlen munka aránya jóval meghaladja ma már a fizetésért végzett munkát. Ez a nyugdíjasoknál úgy néz ki, hogy a nők esetében naponta átlag 280 perc fizetetlen, háztartási önkéntes munkát végeznek, ami hozzátartozik ahhoz, hogy a társadalmi klíma harmonikus legyen”

Az Országos Nyugdíjas Parlament döntése értelmében a nyugdíjasok legfontosabb megoldandó problémája az évenkénti nyugdíjemelés jelenlegi gyakorlata. Kérik, hogy a jövőben az év elejei nyugdíjemeléskor a prognosztizált fogyasztói áremelkedés mellett a várható bérkiáramlás mértékét is vegyék figyelembe a döntéshozók.

Szükségesnek tartják, hogy haladéktalanul jöjjön létre a kormány és az országos hatókörrel tevékenykedő nyugdíjas szervezetek részvételével egy idősügyi egyeztető fórum.

Lukács-Pete Mária
Nyugdíjas Parlament
B-A-Z. megyei koordinátor

                                                                                                       

Nyugdíjasok által felvetett „problématérkép”


A megyei nyugdíjas parlamenteken megfogalmazott javaslatok: 

 

1.) A Kormány és az idősek önszerveződéseinek képviselőivel jöjjön létre egy rendszeres, kiszámítható, nyilvános egyeztető és konzultációs intézmény.
 
2.) Az Alaptörvényt meg kell változtatni úgy, hogy a jövőben tartalmazza az idősek méltó életkörülményei biztonságának garantálását. (a „segíti elő” a „törekszik” szándékoknál határozottabb elkötelezettségek intézményesítése)
 
3.) A nyugdíjrendszer fenntarthatósága és biztonsága érdekében központi intézkedéseket kell hozni az ország termelékenysége és a versenyképessége javulása érdekében.
 
4.) A Kormány háttérintézményei tegyék láthatóvá azt, hogy az idősek folyamatosan hozzájárulnak a nemzeti közösség felosztható forrásaihoz. (adó, járulék és illetékfizetés révén, az önkéntes és fizetetlen háztartási munkák átvállalásával, az aktív korosztály számára örökül hagyott nemzeti vagyon hozamaként)
 
5.) Az év elejei nyugdíjemelés mértékének meghatározásakor, a prognosztizált infláció nagyságának figyelembevételén túl, a várható bérkiáramlásának mértékét is vegyék figyelembe. (vegyes indexálás)
 
6.) Az év elejei nyugdíjemelés differenciáltan – az alacsony nyugdíj értékűeknél esetén magasabb, a magasabb nyugdíj értékűeknél alacsonyabb – mértékben történjen meg.
 
7.) Vezessék be a sajátos élethelyzetbe lévő idősek számár a rugalmas nyugdíjba-vonulás lehetőségét. (bonusz - malusz rendszer)
 
8.) Biztosítani kell a Nyugdíjbiztosítási Alap - jogi, szervezeti, gazdasági és személyi – önállóságát. Valósuljon meg az Alap ellenőrzése az érintettek releváns önszerveződései által.
 
9.) Döntést kell hozni arra vonatkozólag, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alapból fő ellátásként folyósított havi öregség nyugdíjak: 
        a.) legkisebb összege ne lehessen kevesebb mint ezen kategóriában az előző évi nyugdíj mediánértékének 60 százaléka,
        b.) legmagasabb összege ne lehessen nagyobb, mint ezen kategóriában az előző évi nyugdíj mediánértékének 600 százaléka.
 
10.) A közeljövőben intézkedéseket szükséges hozni, arra vonatkozólag, hogy a nyugdíjkorrekciós program keretében csökkentsék a térségek közötti, a nemek közötti, és a nyugdíjba vonulás időpontjától függő nyugdíjkülönbségeket.
 
11.) A nyugdíjprémium szabályain változtatni szükséges úgy, hogy a folyósított ellátás mértéke beépüljön az érintettek alapnyugdíjába, ezzel növelve a következő években esedékes nyugdíjemelés bázisát.
 
12.) A nyugdíjprémium kiszámításának alapjául szolgáló 80 ezer forintos viszonyszám – a 2008. évi átlagnyugdíj – mértékét a mindenkori átlagnyugdíj nagyságához kell igazítani.
 
13.) Ratkó-korszak gyermekei a nyugdíjrendszer ellátottjai körébe mostanában lépnek be. Számuk igen jelentős (kb. 720 ezer fő), így biztosítani kell a szükségleteihez igazodó ellátórendszereket. (idősotthonok, időskorúak nappali ellátása, szociális távfelügyelete stb.)
 
14.) Központi intézkedést kell hozni arra vonatkozólag, hogy az idősotthonokban fizetendő havi térítési díj összegének évenkénti emelése ne haladhassa meg az éves nyugdíjemelés mértékét.
 
15.) Központi intézkedést kell hozni arra vonatkozólag, hogy az idős korra egyre nagyobb méreteket öltő elmagányosodási jelenség oldására létre jöjjenek a sajátos intézmények. (kiemelten a kistelepüléseken élők hátrányos helyzetére tekintettel)
 
16.) Intézkedést szükséges hozni a „Nyugdíjas Igazolvány” bevezetése érdekében, hogy az idősek a hazai és nemzetközi szolgáltatók és hatóságok elött a nyugdíjas státuszuk tényét és a kedvezmények igénybevétele jogosultságát hivatalosan is igazolhassák.
 
17.) A közszférában is lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az öregségi nyugdíjasok munkavállalást - az SZJA megfizetésén túl – se a munkáltatót, se a munkavállalót más adó-, járulék-, hozzájárulás fajták ne terheljék.
 
18.) Az idősek sérelmére elkövetett bűncselekmények visszaszorítása érdekében az elkövetőknél súlyosbító körülményként vegyék figyelembe a sértett idős emberek korát.
 
19.) Sürgősséggel fel kell mondani a magyar – szovjet szociálpolitikai egyezményt (1963. évi 16. sz tvr), és az Ukrajnában szerzett biztosítási jogviszonyt a magyar nyugdíj meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni.
 
20.) Felül kell vizsgálni a nyugdíjasokra vonatkozó fogyasztói árindexhez használt főcsoportokba tartozó áruk és szolgáltatások százalékos arányát.
 
21.) Pluszforrást kell biztosítani arra, hogy az özvegyül maradt nyugdíjas - normatív alapon - kapjon egyszeri támogatást a társának halálakor. (kegyeleti támogatás) 
 
22.) A Kormány kezdeményezze az Országgyűlésnél, hogy az hozza létre az „Idősügyi Szószóló” intézményét.
 
23.) A Nyugdíjbiztosítási Alapból folyósított ellátások közül külön kell választani a biztosítási elv és a szolidaritási elv alapján történő kifizetések csoportját.
 
24.) Az öregségi nyugdíjasok részére térítés mentesen kell biztosítani a szakorvos által szükségesnek tartott gyógyszereket.
 
25.) Azon felnőtt háziorvosi körzetek számára, ahol az egészségügyi alapellátásra bejelentkezettek között többségben vannak a nyugdíjjogosultak, ott kiegészítő pótlékot kell bevezetni.
 
26.) Lehetővé kell tenni minden személyi jövedelmi adót fizető állampolgárnak, hogy adójának egy százalékát saját nyugdíjas szülei részére átutalhassa. 
 
27. A társasági adófizetésre kötelezetteknek lehetővé kell tenni azt, hogy adójának negyven százalékát valamely országos hatókörrel működő, idősek képviseletét célul kitűző önszerveződő civil szervezet részére felajánlhassa.
 
28.) Felül kell vizsgálni a hatályos adórendszert, abból a célból, hogy az idősek kiszolgáltatottságát csökkentő, életkörülményeinek biztonságát erősítő intézmények és személyek kedvező adózási körülmények között végezhessék munkájukat. (pl. egyszerűsített foglalkoztatásról-, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvények) 
 
29.) Az évente megrendezésre kerülő, önszerveződésen alapuló, felmenő rendszerű, pártoktól független nyugdíjas parlamentek intézményének működését központi költségvetésből kell biztosítani.
 
Budapest, 2019.01.10
                                                                         
                                                                                                      Karácsony Mihály
                                                                                    Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület
                                                                                                                Elnök