2022.05.22 07:09
Újabb részletek láttak napvilágot az elképzelésekről.
A nemzet bank felülvizsgálná a többi között a
nyugdíjszámítás módját, a nyugdíjkorhatárt, a
nyugdíjbónuszt, elismertetné a gyermekvállalást a
nyugdíjban, és ösztönözné a
nyugdíj-megtakarítást.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB)
csütörtökön publikálta kétéves stabilizációs
programját a Fenntartható Egyensúly és Felzárkózás
144 pontja címmel, amit megfogalmazásuk szerint
vitairatnak szántak. Az anyagban több olyan
javaslat is felbukkan, mely a nyugdíjrendszer
megreformálását szorgalmazza.
Nyugdíjbónusz, nyugdíjkorhatár, nyugdíjszámítás,
nyugdíj-megtakarítás
Foglalkoztatási és termelékenység-növelési
szempontból három javaslatot fogalmaztak
meg.
-
Ösztönözzük a nyugdíjkorhatáron túli
munkavállalást, az ez után járó nyugdíjbónusz
emelésével.
Mint írják, Magyarországon alacsony a korhatár
betöltése után, a nyugdíj igénylése nélkül tovább
dolgozó nyugdíjasok száma, aminek egyik oka a nem
megfelelő ösztönzőrendszer. EU-s átlagban az emberek
6,4 százaléka dolgozik a nyugdíjkorhatáron túl (a
nyugdíj igénylése nélkül), a visegrádi országok
átlaga 5,7 százalék, a magyarországi pedig mindössze
4,4 százalék. A korhatáron túli munkavállalás után
jelenleg minden munkában töltött (és
járulékfizetéssel megalapozott) hónap után az
egyébként járó nyugdíj 0,5 százaléka (vagyis évi 6
százaléka) a nyugdíjbónusz. Hogy mennyivel emelnék a
bónuszt, azt nem írják.
-
Kapcsoljuk a nyugdíjkorhatárt a várható
élettartamhoz.
Ez jó eséllyel korhatáremelést jelentene, hiszen a
várható élettartam lassan, de fokozatosan nő. A
Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint
Magyarországon 2001 és 2021 között a férfiak
születéskor várható élettartama 68,15-ről 72,21 évre
emelkedett átlagban, a nőké pedig 76,46-ról 78,74
évre. Kérdés, hogy ha a várható élettartamhoz
igazítják a nyugdíjkorhatárt, vajon a nőknek tovább
kell-e majd dolgozniuk, mint a férfiaknak.
Megemlítik, hogy az uniós országok több mint fele
vezetett már be automatikus mechanizmusokat a
nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében, valamint
hogy több nemzetközi példa is van arra, hogy a
nyugdíjkorhatár a jövőben a várható élettartam
emelkedéséhez fog kapcsolódni. Így a
népesség-előrejelzések alapján várható
élettartam-emelkedés nem rontja a nyugdíjrendszer
fenntarthatóságát. Hogy ez pontosan mit jelentene,
mikor és mennyivel emelkedne a nyugdíjkorhatár, azt
nem részletezik.
-
Felül kell vizsgálni a nyugdíjszámítás
módját.
Erre azért van szükség a jegybanki anyag szerint,
mert jelenleg Magyarországon nagyon erősen függ az
induló nyugdíj az utolsó évek béremelkedésétől,
amiről mi is írtunk.
Az MNB-tanulmány alapján a valorizáció
felülvizsgálatával az induló nyugdíj szintjét
kiszámíthatóbbá lehet tenni. De hogy a
felülvizsgálat mit célozna, az nem derül ki. Azt is
írják, hogy ha a jelenlegi rendszer marad, akkor az
ellátások nettó helyettesítési rátája (a
helyettesítési ráta azt mutatja, hogy a nyugdíj
értéke hogyan viszonyul a nyugdíjazást megelőző
időszak keresetéhez) hosszú távon elérheti a 94
százalékot, ami nem ösztönzi a nyugdíjkorhatár
betöltése utáni munkavállalást, hanem ellene hat –
állapítják meg. Az OECD becslése szerint az EU-s
tagállamok átlaga ezen a téren 67,6 százalék, az
OECD-átlag 62,4 százalék lehet hosszú távon.
A gyermekvállalás elismerése
Ez a javaslat a demográfiai fejezetben merült fel,
melyben hangsúlyozzák, mennyire fontos lenne a
demográfiai fordulat.
Az MNB szerint nem engedhetünk abból, hogy
évente 110 ezer újszülött jöjjön a világra. Ezt
fokozatosan, 2030-ra tartanák kívánatosnak
elérni.
Azért is van erre szükség, mert az elmúlt
évtizedben 200 ezer fővel csökkent a népesség, és
demográfiai fordulat nélkül 2030-ra további több
mint 400 ezres csökkenés várható.
A KSH statisztikája szerint legutóbb 1995-ben volt
110 ezer feletti az élveszületések száma, azóta
kisebb-nagyobb korrekcióval, de folyamatosan
csökkent. Az MNB-s anyagban azt is írják, hogy a
termékenységi ráta az EU-n belül hazánkban nőtt a
legnagyobb mértékben az elmúlt évtizedben – 1,23-ról
1,59-re – azonban még nem értük el a népesség
fenntartásához szükséges 2,1-es szintet. A javaslat
alapján a 2021-es 93 ezernél 17 ezerrel több
újszülöttre lenne szükség, illetve évi 15-20 ezres
növekedésre. Tehát nagyjából 20 százalékkal nagyobb
születésszámot tartanának optimálisnak a következő
évtizedre.
Annak érdekében, hogy minden kívánt gyermek
megszülethessen Magyarországon, javasolják a
családtámogatási rendszer bővítését (családi
adókedvezmény növelése, szja-mentesség kiterjesztése
a háromgyermekes anyákra), a családok mindennapi
életének könnyítését (bölcsődei férőhelyek növelése,
munkahelyi gyermekfelügyelet), az egészségügyi és
oktatási rendszer családbarát fejlesztését
(szűrővizsgálatok kiterjesztése,
iskolabusz-rendszer), valamint a gyermekvállalás
elismerését a nyugdíjrendszerben. Azt is írják, hogy
nemcsak a gyermekvállalás ösztönzése céljából, hanem
a nyugdíjrendszer igazságosabbá tétele érdekében is
fontos lenne a gyermekvállalás elismerése a
nyugdíjakban.
Hivatkoznak a Magyar Államkincstár adataira,
miszerint
a két gyermeket felnevelő nők 15, míg a 3
gyermeket felnevelők 20 százalékkal alacsonyabb
induló nyugdíjban részesülnek, mint gyermektelen
kortársaik.
Ábrájuk szerint 2019-ben egy gyermektelen nő induló
nyugdíja átlagban 197 ezer forint volt, egy
gyermekesé 179 ezer forint, egy kétgyermekesé 167
ezer forint, egy háromgyermekesé 157 ezer forint,
egy négy- vagy több gyermekesé pedig 158 ezer
forint.
A nyugdíjrendszer családalapúvá tételét alapvetően
társadalmi igazságossági kérdésnek tekintik, amely
elsősorban hosszú távon fejtheti ki demográfiai
hatásait. A nyugdíjrendszer családbarát
átalakítására többféle módon is megvalósulható a
jegybank szerint. Megoldásnak tartanák
például
-
a családi adókedvezmény figyelembevételét a
nyugdíj-számításánál,
-
vagy a fix összegű havi nyugdíjkiegészítést a
gyermekek száma alapján,
-
vagy a gyermek(ek) járulékfizetésének
százalékában meghatározott mértékű
nyugdíjkiegészítést,
-
vagy azt, hogy a Nők40 programot demográfiai
feltételekhez kapcsolják.
Az MNB egyébként már 2019-es versenyképességi
programjában is szorgalmazta, hogy a gyermeknevelést
ismerjék el a nyugdíjrendszerben, amire hivatkozott
egy nemrég benyújtott, szülői nyugdíjra vonatkozó
törvényjavaslat, amelyet azonban nem tárgyal a
parlament.
A jegybank szerint ezen kívül a lakossági
megtakarítások növekvő részét kell
magánegészségügyi- és nyugdíj-megtakarítások felé
irányítani. Hosszú távon a megtakarítások
ösztönzését adókedvezménnyel, normatív támogatással
tudnák elképzelni.
Tamásné Szabó Zsuzsanna
24.hu
