2022.06.07 14:45
A május 26-i Kormányinfón elhangzott, hogy a kormány
mindent megtesz a gazdasági eredmények, így többek
között a nyugdíjak értékének megvédéséért. Mennyire
lehet ez sikeres egy olyan gazdaságban, ahol vágtat az
infláció és drasztikusan öregszik a lakosság?
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter
a két héttel ezelőtti Kormányinfón hangsúlyozta,
hogy bár a következő években csökkentés várható a
kormányzati kiadások egyes területein, a
nyugdíjakat ez nem fogja érinteni. Ennek apropóján
megnéztük, milyen anyagi helyzetben vannak az
idősek Magyarországon, és mire számíthatnak azok,
akik még aktív éveikben járnak.
Mennyi a magyarok nyugdíja?
A legfrissebb hivatalos átlagnyugdíj-statisztikák
2020-ról szólnak: ezek alapján több mint 2,5 millió
ember részesült nyugdíjban vagy valamilyen egyéb
járandóságban, az ellátásuk egy főre jutó összege
körülbelül havi 133 ezer forint volt. Köztük némileg
jobb helyzetben vannak az öregségi nyugdíjasok, ők
2020-ban fejenként havi 151 ezer forint körüli
járadékot kaptak.
2021-re vonatkozóan ugyan hivatalos átlagadat még
nem elérhető, de a KSH annyit már közzétett, hogy
tavaly hányan tartoztak az egyes jövedelmi
kategóriákba az összes nyugdíjas közül. Ezekből az
információkból kirajzolódik az idős korosztályban
régóta fennálló anyagi egyenlőtlenség. A nagy
többség szerény mértékű nyugdíjat kap, de több
tízezren vannak azok is, akiknek a havi járadéka az
átlagbért is meghaladja.
Látható, hogy az idős társadalom megoszlása igen
széles spektrumot fed le: negyvenezer forint alatti
nyugdíjakkal éppen úgy találkozhatunk, mint
háromszázezer forint feletti összegekkel. Éppen
ezért csalóka lenne egyetlen átlagértékkel leírni az
egész sokaságot, inkább arra érdemes figyelnünk,
milyen anyagi szint környékén csoportosul az idősek
többsége. Elmondhatjuk, hogy a magas nyugdíj sajnos
viszonylag kevesek kiváltsága, míg az elsöprő
többség (83 százalék, azaz körülbelül 1,94 millió
ember) kevesebbet kap havi kétszázezer
forintnál.
Szembeötlő a különbség a férfiak és a nők között
is, aminek főként a múltbeli jövedelmi helyzet lehet
a fő okozója. Jellemzőbb, hogy a nőknek nagyobb
aránya tartozik az átlag alatti szinthez, míg a
férfiak az átlag feletti kategóriákban képviseltetik
magukat erősebben.
Sikerült-e megőrizni a nyugdíjak
reálértékét?
A kormány elsődleges célkitűzése, hogy a
nyugdíjakat az inflációnak megfelelő mértékben kell
emelni, így az idősek jövedelme elméletileg megőrzi
a reálértékét. 2022-ben például kezdésként öt
százalékkal nőttek a nyugdíjak, de júliusban további
3,9 százalékos emelés érkezik, mivel az infláció
magasabb lesz a vártnál. Kérdés ugyanakkor, hogy a
hivatalos infláció képes-e jól bemutatni a
fogyasztók által érzékelt valódi áremelkedést. A GKI
Gazdaságkutató Zrt. áprilisi adatai alapján a
lakosság 22 százalékos drágulást tapasztalt, szemben
a 9,5 százalékos hivatalos árindexszel. Ilyen
körülmények között érthető, hogy sokan úgy vélik, a
jövedelmük nem tart lépést az árak emelkedésének
ütemével.
További probléma az idősek szemszögéből, hogy a
svájci indexálás eltörlése óta az éves
nyugdíjemelések mértéke már nem függ a
bérnövekedéstől. Ennek következtében leszakadás
mehet végbe a bérekhez képest, amennyiben a
keresetek az inflációt meghaladó mértékben nőttek.
Az utóbbi években pedig pontosan ez volt a
tapasztalat: így lehetséges, hogy 2014-ben még az
átlagbér 68 százalékát tette ki az átlagnyugdíj,
2020-ra ez az arány már ötven százalék alá csökkent!
Ily módon egyre szélesedik a szakadék az aktívak és
az idősek között, és egyre ritkább lesz az, hogy
valaki nyugdíjba vonulása után is képes fenntartani
korábban megszokott életszínvonalát.
Hogy lehetünk mégis biztonságban?
Az idén is folytatódó elöregedés miatt arra kell
számítanunk, hogy az állami nyugdíjrendszer
hamarosan súlyos finanszírozási nehézségekkel fog
szembesülni. Könnyen elképzelhető, hogy a
nyugdíjkorhatár emelésére vagy akár a nyugdíjak
csökkentésére lesz szükség: egyáltalán nem magától
értetődő, hogy az állami nyugdíj mindig képes lesz a
mostanihoz hasonló színvonalú megélhetést
biztosítani az idősek számára.
Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy még aktív
korunkban gondoskodjunk valamilyen kiegészítő
jövedelemforrásról, amelyre idősként majd
támaszkodhatunk az állami ellátásunkon felül. Jó
hír, hogy már 1,6 millió ember rendelkezik a három
nyugdíjcélú megtakarítás (önkéntes nyugdíjpénztár,
nyugdíjbiztosítás, nyugdíj-előtakarékossági számla)
valamelyikével. Ők azok, akik számíthatnak némi
nyugdíjkiegészítésre, attól függően, hogy milyen
hosszú ideig takarékoskodtak és mekkora összeget
tettek félre havonta.
Az átlagos megtakarító negyven–ötven éves kora
között kezdi az öngondoskodást, és nagyjából havi
húszezer forintot fizet be megtakarítási számlájára.
Így akár 14,3 millió forintja (mai értéken 7,9
millió forintja) is összegyűlhet az évtizedek során,
amelyből több tízezer forint pluszjövedelmet tud
majd biztosítani időskori önmaga számára.
forrás: index.hu
