2022.07.03 08:50
Nem elég, hogy az alapanyagok drágulása miatt már
elindult a kenyér ára felfelé, nincs vége a trendnek,
még az aszály is belerondíthat. Sok alföldi
gazdaságban dupla ráfordítással a tavalyi terméshozam
felét takaríthatják be.
Májusban már jóval többet fizettünk a kenyérért,
mint az év elején, január óta legalább 45
százalékkal drágult szinte mindegyik termék, a
kakaós csiga maradt le a mindennapi kenyerünk és
zsemlénk mögött a 30 százalékos drágulással. A
malmok és a pékségek eddig a megemelt
munkabéreket, és az energiaár emelkedését árazták
be, valójában most jön a feketeleves, a
gabonaárakkal együtt az étkezési búza árának a
megduplázódása még csak ezt követően épül be a
liszt és a pékáruk költségeibe. Bár a termelők
szerint aligha rezonál a piac az aszály miatti
terméskiesésére, mégis lehetnek olyan
pluszköltségek a termés minősége miatt, ami tovább
drágítja majd a péktermékeket.
Alig indult el az aratás, máris látszik, hogy míg
az ország nyugati felén örvendeznek, a keleti
régióban kétségbeesnek a gazdák a betakarítás
részeredményeit látva. Békés megyében az ősz óta
tartó aszály miatt alig fele annyi búzát aratnak,
mint tavaly. A megyében több gazda annyira
elkeseredett, hogy azt követelik az Agrárkamarától,
állítsák le két hónapra a jégkármérséklő
berendezéseket, mert azok beindításával a felhők
közé „lőtt” ezüst-jodid miatt nincs csapadék. A
kamara kénytelen most fórumokat tartani, hogy
meggyőzzék a gazdákat arról, nem a talajgenerátorok
működtetése zavarja el a felhőket, eső esett a
Dunántúlon, pedig ott is bekapcsolták a rendszert,
amikor a zivatarok átvonultak az országon.
Az elkeseredés érthető, hiszen a gabonatermelők az
idén sok pénzt beletettek a gazdaságukba, a
műtrágyától kezdve a gázolajon keresztül egészen a
munkaerőig mindenért sokkal többet kellett fizetni,
mint tavaly. Most pedig az alföldi gazdák egy
jelentős részének azzal kell szembesülnie, hogy
hiába bíztak a kedvező tőzsdei árak után kúszó
bevételekben, jó, ha feleannyi hozammal fejezik be
az aratást, szerencsés esetben nullszaldósan,
kevésbé szerencsés esetben pedig jócskán
veszteségesen zárják a szezont.
Világszerte csökken a termés, mindenütt tarol a
forróság és a szárazság, a gabonaárak továbbra is az
egekben, az AKI PÁIR adatai szerint májusban 134,8
ezer forint volt egy tonna búza felvásárlási ára
forgalmi adó és szállítási költség nélkül, ez
kétszer magasabb a tavaly nyári áraknál. Az pedig
még jósolni sem lehet, hogy mennyiért tudják az
aratás utáni új szezonban feltölteni a készleteiket
a malmok. A májusi termésbecslésekhez képest egész
Európában 22 százalékkal kevesebb látszik búzából
júniusban, Magyarországon az átlag terméshozamot
májusban még hektáronként 5,7 tonnára, júniusban 5,3
tonnára becsülték, de ezek az ország egész
területére vetített átlaghozamok. Júniusban is
voltak esők, csak éppen az alföldi megyék jelentős
részén vagy alig néhány permetező eső volt, vagy még
annyi sem.
Ráadásul, bár ez korábban is ismert volt, a
Dél-Alföldön kiszáradt talajok nem kapták meg a várt
csapadékot, van, ahol ősz óta nem esett, és van,
ahol januárban volt utoljára némi csapadék. Nagy a
szóródás, de a legtöbben a Tiszától keletre már
beletörődtek abba, hogy 50 százalék alatti lesz a
búzatermés. A termelők szerint viszont aligha
befolyásolja az aszályos körülmény a nemzetközi
tőzsdei árakat, így szerintük a kevesebb termés nem
vonja maga után azt, hogy többért tudják majd
értékesíteni.
Másképp látja ezt a Magyar
Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők
Szövetsége, Pótsa Zsófia
főtitkár szerint
elképzelhető, hogy az amúgy is prognosztizált
árnövekedést megtolja az aszályhelyzet is.
penzcentrum.hu
