2022.06.26 08:15
Az önkormányzatokra alig 10 százalékkal több központi
forrás jut, miközben a rezsiárak emelkedése
négy-ötszörös.
Az önkormányzati érdekvédelem nem kormányzat
ellenes politika. A kormány sikeréhez
elengedhetetlen a települések sikere – tisztázta
mindjárt az elején
Gémesi György, Gödöllő polgármestere a Magyar Önkormányzatok Szövetségének
(MÖSZ) pénteki nemzetközi szakmai
konferenciáján, amelynek egyébként elnöke is. A
nemzetközi jelleget a cseh nagykövet és a
kárpátaljai Beregszász polgármesterének előadása
jelentette
(előbbi a cseh önkormányzati támogatási
rendszert, utóbbi a háború okozta
menekülthelyzetet mutatta be).
Míg a szakmaiságot
Tosics Iván,
a hazai önkormányzati rendszer működését vizsgáló
Városkutatás Kft.
egyik vezetőjének részvétele biztosította.
Tosics Iván a vármegye-főispán átkeresztelés
kapcsán megjegyezte: ez jól illeszkedik a kormány
által felengedett lufik sorába, lásd Budapest
szétszabdalása, ami néhány hétig borzolja a
kedélyeket, másrészt vészjelzésként is felfogható. A
megyék szerepének legalább kommunikációs szinten
való megemelésével folytatódik a központosítás,
amelynek következő lépése a polgármesterek
elöljáróvá tétele lehet. Ilyen rendszer működik
például Angliában és Hollandiában is, ahol a
települések elöljáróit nem az ott élők választják,
hanem a király nevezi ki.
Talán nálunk nem lesz királyság, de az elöljárókat
kinevezheti az önkormányzatokért felelős miniszter
vagy az újsütetű főispánok. Az elöljárók pedig nem a
település lakóinak, hanem a központi hatalomnak
tartoznak elszámolással.
Az előadások sorát Navracsics Tibor,
területfejlesztési miniszter nyitotta meg, aki
rengeteg számot felsorakoztató előadását mindjárt az
elején zárójelbe tette azzal, hogy kiemelte:
arról beszél, mi valósul meg a jövőben,
amennyiben megvalósul”.
Ha sikerül megállapodni az unióval, akkor
összesen14 ezer milliárd forintnak megfelelő uniós
támogatást kapunk. Az uniós források fő részét az
operatív programok teszik ki, erre 9792,3 milliárdot
költene a kormány, míg a vidékfejlesztési programra
80 százalékos hazai kiegészítéssel 4265 milliárdot.
Az önkormányzatok számára ebből összesen 1800
milliárd lesz elérhető. Navracsics kiemelte, hogy a
helyi szinttől a megyei felé mozdulnának el ebben az
uniós ciklusban (lásd vármegye átnevezés - a
szerk.), a legtöbb forrást a két alföldi régió,
valamint Dél-Dunántúl és Észak-Magyarország
felzárkóztatására költenék. Budapest túlságosan
fejlett régió ahhoz, hogy jelentős összegű uniós
forráshoz jusson.
A konferencia második része a jövő évi költségvetés
önkormányzatokra vonatkozó részéről szólt.
Nincs szükség koncepcionális változtatásra,
legfeljebb finomhangolásra”
– jelentette ki
Dukai Miklós,
a Belügyminisztérium önkormányzati
államtitkára.
Ennek alátámasztására elmondta, hogy idén 3220
milliárd forintból gazdálkodhatnak a települések,
amelynek valamivel több mint a negyedét teszi ki a
központi költségvetésben előirányzott 873,4 milliárd
forint. Ezen felül külön forrást biztosít az állam
bölcsődefejlesztésre (6,6 milliárd), az intézményi
gyermekétkeztetésre (52,3 milliárd), a minimálbér és
garantált bérminimum elfogadásából fakadó
többletkifizetésre 64 milliárd), illetve a
polgármesteri illetmények emelésére (8,9 mrd). Az
iparűzési adó megfelezés miatti bevételkiesést a 25
ezer fő alatti településeknél automatikusan, afelett
egyedi elbírálás alapján kompenzálják, összesen 2748
település között 54,3 milliárdot osztanak szét idén.
Külön keretből jut az önkormányzati útépítésekre,
tűzifa-támogatásra, vis major helyzetre és a nehéz
pénzügyi helyzet kivédést szolgáló rendkívüli (REKI)
alap is, mindez összesen 18,6 milliárd forint az
idén.
A költségvetési tervezet szerint 2023-ban 968,8
milliárd forintot szán a kormány az önkormányzatok
működésének támogatására.
Ez alig valamivel több, mint 10 százalékos emelés,
miközben az energiaárak négy-ötszörösére emelkedtek
és az önkormányzatokat kitolták az olcsóbb
beszerzési árat jelentő egyetemes szolgáltatói
körből.
Dukai ehhez képest azt hangsúlyozta, hogy a kormány
legfontosabb célja a kiszámíthatóság és stabil
önkormányzatiság. Majd hozzátette: a kötelező
béremelések költsége beépült a költségvetésbe, az
iparűzési adó felezésének eltörlése okán 100
milliárddal több marad az önkormányzatoknál jövőre,
ami jócskán meghaladja azt a 60 milliárdot,
amennyivel többet kell szolidaritási
hozzájárulásként befizetniük. Mindenkit
megnyugtatott, hogy az energiaár-robbanás
kompenzációjáról megkezdődtek a kormányzati belső
egyeztetések. Döntés még nincs, de ígéri, hogy lesz.
Ez lehet az egyetemes szolgáltatói körből való
kikerülés időpontjának jövő januárra való kitolása
vagy kompenzáció biztosítása a rászoruló
önkormányzatoknak. De maradnak a rendkívüli alapok,
bár önkormányzati útfelújításokra az egész országban
nem jut majd több félmilliárdnál.
nepszava.hu
