2022.06.07 11:25
illusztráció
A nyugati társadalmak elöregedésére, mármint hogy
egyre több idős ember nyugdíját kellene
finanszírozni egyre kevesebb aktív korú
nyugdíjjárulék-befizetéseiből, a leggyakrabban
alkalmazott válasz a nyugdíjkorhatár kitolása,
illetve a nyugdíjba vonulás halasztásának állami
ösztönzése. Ennek hatásairól egy nemzetközi
együttműködéssel készült svéd kutatás ad képet -
derül ki a G7 cikkéből.
Ebben egyebek mellett a 65 évesen, azaz a svéd
nyugdíjkorhatárnak megfelelő életkorban
visszavonulók fogyasztásához viszonyították a később
és előbb nyugdíjba vonulók fogyasztását. Ennek során
azt kapták, hogy a 65 éves koruk után nyugdíjba
vonulók fogyasztása sokkal nagyobb, átlagban 16-22
százalékkal magasabb, mint a 65 évesen nyugdíjba
vonulóké.
Ezzel szemben a 60 éves koruk előtt visszavonulók
fogyasztása jellemzően 5-10 százalékkal alacsonyabb,
míg a 60-64 év között nyugdíjazottaké egy kicsivel
magasabb a 65 évesen nyugdíjazottakéhoz viszonyítva.
Bár elsősorban svéd adatokkal dolgoztak, az Egyesült
Államokban és más európai országokban is hasonló
tendenciákat mutatnak a felmérések.
Azt is megnézték, hogy hogyan változik a korán és
későn nyugdíjba vonuló emberek jövedelmi és
egészségügyi helyzete a 65 évesen visszavonulókhoz
képest. Ezekből az adatokból szintén az jött ki,
hogy a később visszavonulók jellemzően magasabban
képzettek, vagyonosabbak és jövedelmezőbb karrier
áll mögöttük, mint a fiatalabban visszavonulók
esetében.
Utóbbi csoport körében emellett jóval alacsonyabb a
várható élettartam, valamint rosszabb az
egészségügyi állapotuk is. Egy további érdekesség az
adatokból, hogy azok a 61-63 év között nyugdíjba
vonulók, akik a korai visszavonulás ellenére
magasabb fogyasztást mutatnak, mint a 65 évesen
nyugdíjazottak, jellemzően az átlagnál magasabb
vagyonnal rendelkeznek, és partnerük jövedelme is
kiemelkedő.
napi.hu